A 2005-ös japán népszámlálás alapján Ószaka lakossága 2 628 811 fő volt, ami a 2000-es évi adatokhoz képest 1,2%-os növekedést jelent, ám messze elmarad az 1965-ben mért háború utáni (3 156 222 fő) és az 1940-es abszolút csúcshoz (3 252 340 fő) képest. A nagy kantó földrengés következményeként, 1920 és 1930 között, rengeteg ember költözött Ószakába, és a népesség hamarosan megduplázódott. Az 1930-as népszámlálás alapján Ószaka volt Japán legnagyobb városa 2 453 573 fővel, megelőzve Tokiót 2 070 913 lakosával. A háború végétől a 2000-es évek közepéig az Ószaka-Kóbe-Kiotó agglomeráció népessége folyamatosan növekedett, ám az utóbbi években népességcsökkenés mutatkozik.

A népsűrűség 11 836 fő négyzetkilométerenként. A háztartások száma 1 241 489, ami azt mutatja, hogy ez háztartásban átlagosan 2 lakos él. 99 775 regisztrált külföldi él a városban. A legnagyobb bevándorló népcsoportok a koreai (71 015 fő) és a kínai (11 848 fő).

A legbeszéltebb dialektus az japán nyelv ószakai nyelvjárása. Fő megkülönböztető jele, hogy a tagadó igéknél a „hen” utótagok használják a „nai” helyett.