A történet 1. változata

Egy nap Urashima Taro a halász, észrevett egy teknőst, melyet néhány gyerek bántalmazott. Odafutott hozzájuk és pénzt adott a gyerekeknek, hogy hagyjàk abba a teknös kinzàsàt, így megmentette azt. A teknős visszament a tengerbe, de nem felejtette el a halàszt, s hamarosan újra eljött, hogy meghàlàlja tettét. Mikor a halász a tengeren egy viharba keveredett, a teknős elvitte magàval a víz mélyére, a Sàrkànykiràly palotàjàba. A Sàrkànykiràly leànya nagy vendégszeretettel fogadta, s hàrom évet töltött el palotàjàban gondtalanul. Amikor végül úgy döntött, hogy mégis hazatér, a kiràlylàny adott neki egy làdikót ajàndékba. A teknös visszavitte a tengerpartra, ahol 3 évvel ezelött találkoztak. A Sàrkànykiràly palotàjàban eltelt 3 év azonban 3 szàzadnak felelt meg a Földön. Urashima megrökönyödve làtta, hogy a tàj mennyire megvàltozott azóta, felismerhetetlen lett. Csalàdja és baràtai régen eltüntek, egyedül érezte magàt egy ismeretlen vilàgban és szörnyen kétségbeesett. Minden reményét elveszitve, végül is kinyitotta a sàrkànykiràlylàny ajàndékàt, a làdikòt, s azon nyomban vénséges aggastyànnà vàltozott. Lehet, hogy ezàltal megértette, amiről idàig fogalma sem volt, hogy mit is jelent a vilàg àllandosàgànak a hiànya.

A mese 2. változata

Urashima, a fiatal japán halász, amilyen bátor volt, olyan nagylelkű is. Egy nap azt vette észre, hogy néhány ifjú elfogott egy teknősbékát, és megkínozták. A halász megsajnálta az állatot, összeszedte azt a kevéske pénzét, amije volt, majd megvette a teknőst és visszaengedte a tengerbe. Eltelt néhány nap, és miközben halászott, mintha valaki szólította volna. A teknősbéka volt. Kérte, szálljon fel a hátára, hogy elvihesse a nagy hatalmú sárkányhoz, a tengerek urához, mert az meg akarja jutalmazni Urashimát. Az ifjú szót fogadott, és a teknős levitte a tenger fenekére, egy csodálatos kastélyba. A sárkány azt mondta, maradjon a vendége, ameddig csak akar. Az ifjú halász pompásan élt, végül azonban honvágya támadt, és haza akart menni. A szárazföldre visszatérve Urashima úgy látta, minden megváltozott: a háza, a szerettei eltűntek. És akkor megértette, hogy sok-sok évig volt távol, ám ő maga még mindig fiatal. Hirtelen azonban töpörödött aggastyánná változott, ekkor megértette, hogy a sárkány legdrágább ajándéka, az örök fiatalság is ott maradt a tenger fenekén.